Bő egy hete debütált az Ezittaz Brewery első söre, a Dancing Quince. Mi pedig jó szokásunk szerint utánajártunk a sztorinak.
A gerilla főzde lényegében egy egyszemélyes formáció. A mindenes, Kovács Mike, vendéglátással foglalkozik, és már régóta kisüzemi sör rajongó. Egy éve kezdett el otthon sört főzni, és a félig komoly „lassan mehetsz bérfőzetni” visszajelzéseket ő teljesen komolyan vette, és nyáron elhatározta, hogy szeretne valami egyedit alkotni, olyan söröket főzni, amit ő is szívesen inna. Amint láthatjátok, a végeredmény az Ezittaz Brewery lett.
Az Ezittaz név eredetét gondolom a legtöbben kitaláljátok. Mikenak az egyik Animal cannibals szám hallgatásakor ugrott be az ötlet. Már az otthoni söreit is ezzel a névvel és kazettás logóval kezdte el címkézni, és úgy az egész tematikát a zene köré felépíteni.
A Dancing Quince is jól illik ebbe a tematikába, és ihletként én az ABBA Dancing Queen számára tippelnék. A név rögtön leleplezi az infused neipa egyik összetevőjét, a birsalmát, amelynek az ötletelés során éppen szezonja volt. Ehhez jött még a körte, majd kiegészítésként a tonkabab. A sör egyébként az UGAR Brewery-nél készült.
Gyorsteszt. A sör remekül néz ki, és kitöltéskor az is érződik, hogy van anyag a sörben, a ködösség nem csupán neipa-ködösség. Illatában egyből érkezik a birsalma és a körte, plusz én még a fahéjat is betippeltem volna (tévesen), illetve a tonka is ott van a háttérben. A birs-körte-tonka kombó egyébként egész jól működik, viszont az első két addíció sűrítmény formájában érkezik, aminek én egyáltalán nem vagyok a híve. Valószínűleg épp ezért, mert most is, már az illatban jön egyfajta tömény édesség, ami aztán uralja a dzsúzos korty egészét. Az édesebb sörök kedvelőinek ez valószínűleg fekszik, de az én ízlésemnek most túl édes lett a végeredmény.
A tervek szerint decemberben jön még egy premier, majd jövőre nagyjából két-havonta érkezne egy-egy újabb sör. Kíváncsian várjuk!
